Pillanatképek

Közgyűlés - Sárospatak, 2015. - 2. nap - Konferencia 1. szekció - 2015. június 30.

Szomszédolás az Országgyűlési Könyvtárban, 2015.

Élő muzeális gyűjtemények – Élő egyházi könyvtárak

Esztergom_19_5

Közgyűlés - Pápa, 2013. - 1. nap

Közgyűlés - Vác, 2014. - 3. nap Konferencia

Közgyűlés - Vác, 2014. - 2. nap Múzeumok megtekintése

2017. november 8.: Szomszédolás a Pálos Könyvtárban

Szomszédolás a Piarista Központi Könyvtárban - 2014

Közgyűlés - Sárospatak, 2015. - 2. nap - Hercegkút nevezetességei - 2015. június 30.

Jelenlegi hely

Kiállításajánló: "O beatum virum…" kiállítás a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista Könyvtártermében

A kiálltás címe:

  • "O beatum virum, cuius anima paradisum possidet... : Mane nobiscum in aeternum" = "Ó, boldog Férfiú, akinek lelke a mennyországot élvezi... maradj velünk mindörökre"

A kiállítás megtekinthető:

  • 2016. április 14. - 2016. november 11.
    Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár klasszicista Könyvtárterme

Közremüködők:

  • Szerkesztés és szöveg: Ásványi Ilona
  • Fotók:  Nagy Balázs, Horváth Tamás

 

Pannonhalma 2016-ban ünnepeli a negyedik században élt Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. A római katonából lett hitvalló, szerzetes, apostol-püspök, szent, a középkor legkedveltebb szentjei közé tartozott.

Nagy Szent Gergely pápának Szent Benedek életéről írt könyvéből tudjuk, hogy Mártont Szent Benedek is nagyra értékelte, a Cassinó hegyén épített templomban külön oltárt, illetve kápolnát állított tiszteletére. Szent Benedek szerzeteseinek letelepedését hazánkban a 10. század végén a prágai Szent Adalbert püspöknek köszönhetjük, aki a csehektől elüldözött bencéseket Magyarországra küldte, valamint Géza fejedelemnek, aki nemcsak befogadta őket, hanem Pannónia Szent Hegyén templomot és kolostor is épített nekik. Szent Adalbert püspök nagy tisztelője volt Szent Mártonnak, Tours-ba is elzarándokolt a sírjához. Szent Benedek és így a bencések Szent Márton tisztelete mellett bizonyára ennek is szerepe volt abban, hogy a pannonhalmi templom védőszentje Szent Márton lett.

Több forrásból is tudjuk, hogy Szent Márton Pannoniában, Sabariaban született. Hogy ez a Sabaria a mai Szombathely-e vagy a Pannonhalma és Ravazd közti völgyben lévő Savaria (Sabaria Sicca), a 19. századtól fel-fellángoló vita tárgya. Akármelyik Savariáról van is szó, mindegyik az egykori Pannonia provinciához tartozott, és a későbbi történelmi és a mai Magyarország területén található. Ugyan Szent Mártont nem szoktuk a magyar szentek között emlegetni, de talán születési helye miatt és mert a magyar kereszténység bölcsőjének tekinthető Pannonhalma templomának és kolostorának, melynek adománylevelét az első keresztény királyunk, Szent István állította ki ő a védőszentje, Szent István mellett bizonyos értelemben országunk oltalmazójának is tekintették elődeink.

 

A Kiállításról:

A pannonhalmi klasszicista teremkönyvtárban látható kiállítás azt kívánja bemutatni, hogy Szent Márton alakja, példája, kultusza hogyan élt több mint ezer éven át a keresztény Magyarországon. Szent Márton élettörténetét Sulpicius Severus sok-sok kiadást megért Szent Márton életrajzának 17-18. századi kiadásaival elevenítették fel a kiállítás megálmodói. (Kiállított kötetek: Sulpicius Severus: Opera omnia, Berlin, 1668 -- Sulpicius Severus: Opera omnia, Lyon, 1654-- Sulpicius Severus: Opera omnia, Lipcse, 1703 -- Sulpicius Severus: Opera omnia, Lyon, 1647-- Sulpicius Severus: Opera, Verona, 1741 -- Sulpicius Severus: Vita B. Martini Liber, Ejusdem epistolae tres et Dialogi tres, Kassa, 1731)

A kiállítás alkotói alakját 16. századi antikva könyvekben fennmaradt ábrázolások segítségével idézik meg, valamint barokk címlapokkal, ahol magyar szentek, védőszentjeik társaságában láthatók. (Kiállított kötetek: TolnaiGraduale (fragmentum), Buda, 1510 körül -- Hortulus animae, Lyon, 1511 -- Hortulus animae, Nürnberg, 1513 -- Hortulus animae, Lyon, 1517 -- Voragine, Jacobus: Legenda aurea sanctorum, sive Lombardica historia, [Lyon?], [15??] -- Pázmány Péter: Igazságra vezérlő kalauz, Pozsony, 1623 (2. kiadás) -- Káldi György: Szent Biblia, Bécs, 1626 -- Josephus a Sancta Maria: Festivale Tyrnaviense, Nagyszombat, 1743)

Szent Márton liturgikus tiszteletét - mely az egyetemes egyházban a középkortól kezdve tetten érhető – az evangelistariumokban, zsolozsmáskönyvekben, antifonálékban, misekönyvekben ránk maradt liturgikus szövegek jelzik. (Kiállított kötetek: Pécsi Misekönyv (Missale Quinqueecclesiense), Velence, 1499 -- Esztergomi Misekönyv, Missale Strigoniense), Velence, 1513 -- Passaui Misekönyv, (Missale Pataviense), Velence, 1522 -- Melki Diurnale (Diurnale Mellicense), Augsburg, 1488 -- Hore intemerate Virginis Marie secundum Usum Romanum (Párizsi hóráskönyv) Párizs, 1501 -- Pannonhalmi Breviárium, Velence, 1519 -- Zágrábi Diurnale (Diurnale Zagrabiense), Velence, 1525)

Kultuszát igazolják a tiszteletére született prédikációk, himnuszok, imádságok és énekek. (Kiállított kötetek: Telegdi Miklós: Az evangeliumoknak… magyarázatjának harmadik része, mely magaban foglallya a szentek ünnepeire való evangeliumokat, Nagyszombat, 1580 -- Csete István: Panegyrici sanctorum patronorum Regni Hungariae, Kassa, 1754 -- Lancsics Bonifác: Miscellanea I., 1700-1720 körül -- Josephus a Sancta Maria: Festivale Tyrnaviense, Nagyszombat, 1743 -- Padányi Biró Márton: Ünnepnapokon… s egyéb jeles napokon mondatott… prédikációk, Győr, 1861 -- Chlichtoveus, Jodocus: Elucidatorium ecclesiasticum, Basel, 1517 -- Pázmány Péter: Imádságos könyv, Nagyszombat, 1710 (10. kiadás) -- Andreucci, Andrea Girolamo: Memoriale confessariorum, Nagyszombat, 1742, (benne Vajda Sámuel verse Szent Mártonról) -- Jordánszky, Alexius: Biographi veteres sancti Martini Turonensis episcopi, confessoris Pozsony, 1817, (benne Venantius, Honorius Clementianus Fortunatus Szent Mártonnal kapcsolatos költeménye) -- Döri énekeskönyv, 1763-1774 -- Szoszna Demeter énekeskönyve, 1703-1734 között -- Varsányi énekeskönyv18. század vége, 19. század eleje -- Herchl Antal énekeskönyve, 1765-1806 -- Mákóczi Emericus: Antipholane Diurnum dispositum iuxta Breviarium Monasticum…, Pannonhalma, 1756 és 1840 után -- Mákóczi Emericus: Antiphonae et Hymni Vesperales pro Choro Ecclesiae Sancti Martini… opera Emerici Mákóczi , Pannonhalma, 1758)

 

Kapcsolódó oldalak:

Kiállítás és katalógusajánló Pannonhalmáról

CsatolmányMéret
PDF icon Rövid összefoglaló a kiállításról302.6 KB