Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kiadásában

A kötet címe:

• Bevezetés a szerzői jogba
  Jegyzet az alapfokú szerzői jogi tanfolyamhoz 

A kötet kiadási adatai:

• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2015.
• 50 p. : ill. ; 21 cm

A kötet válaszokat ad a könyvtárakban gyakran felmerülő szerzői jogi kérdések többségére is.

A szerzői alkotótevékenység látszólag egyszerű folyamat: vonalat festünk egy üres vászonra, kattintgatunk a fényképezőgéppel, szavakat írunk egymás mellé, vagy eltáncoljuk az érzéseinket. De mitől válik egy emberi alkotás szerzői jogi védelemben részesülő művé, és mit jelent egyáltalán ez a védelem? 

Manapság szinte nincs olyan tárgy a környezetünkben, amely ne kapcsolódna a szerzői joghoz. A telefonokon filmeket nézünk, a karórákon zenét hallgatunk, a tableteken e-bookot olvasunk. Mindeközben mi magunk is megállás nélkül kutatunk, tanulmányokat írunk, szelfizünk vagy éppen mémeket hozunk létre – ezáltal szerzővé, a tartalmakat nyomtatott formában terjesztve vagy az interneten megosztva pedig felhasználókká válunk.

A Bevezetés a szerzői jogba című kiadvány célja, hogy az olvasót megismertesse a szerzői jog alapvető fogalmaival, így a művekkel, a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogaival, a szerzői jog főbb korlátaival, a művek felhasználásával és a szerzői jogi jogérvényesítéssel.

A jegyzet külön hangsúlyt fektet arra, hogy segítsen eligazodni a digitális technológia és a szerzői jog kapcsolódási pontjain, mint amilyen a művek letöltése, feltöltése, a fájlcsere vagy a linkek használata. Az anyag megértését szövegbe ágyazott jogesetek, történetek és illusztrációk segítik. 

TARTALOMJEGYZÉK:

1. A szellemitulajdon-védelem alapja, rendszere

• A szellemitulajdon-védelem jelentősége
• Az egyes oltalmi formák rövid bemutatása, összehasonlítása
• A szerzői jogi védelem és az iparjogvédelem összehasonlítása
• A szerzői jog története

2. A szerzői jog alapjai

• A mű
• Kivételek a szerzői jogi védelem alól
• A szerzői jogi védelem keletkezése
• A szerző
• Öröklés és jogutódlás
• A kapcsolódó jogi jogosultak

3. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai

• Személyhez fűződő jogok
• A mű nyilvánossára hozatalának joga
• A szerző nevének feltüntetése
• A mű egységének védelme
• Vagyoni jogok
• A többszörözés joga
• A terjesztés joga
• A nyilvános előadás joga
• Nyilvánossághoz közvetítés
• Átdolgozás
• A merchandising jog
• A kiállítás joga
• A követőjog és a fizető köztulajdon

4. A szerzői jog főbb korlátai

• Védelmi idő
• Szabad felhasználás
• Magáncélú másolás
• Idézés
• Átvétel
• Egyes művek felhasználása tájékoztatás céljára
• Előadás
• A szabad felhasználások általános többletfeltétele
• A jogkimerülés
• A szerzői jogok gyakorlásának további jogszabályi korlátai

5. A szerzői művek felhasználása

• Az „alternatív vitarendezés” lehetőségei – mediáció
• A felhasználási szerződés
• A felek
• A forma
• A tartalom
• Az életműszerződés tilalma
• A jogdíj
• Nevesített szerződéstípusok
• A közös jogkezelés fogalma és célja
• A közös jogkezelő szervezetek feladatai
• Milyen területen beszélhetünk közös jogkezelésről?
• Díjszabás
• A magyar közös jogkezelő szervezetek
• A közös jogkezelő szervezetek felügyelete és nyilvántartása
• Az árva művek felhasználásának engedélyezése
• A munkaviszony keretében létrehozott mű

6. A szerzői jog a digitális korban

• Vagyoni jogok az interneten
• A digitális többszörözési jog
• A nyilvánossághoz közvetítés joga
• Egyes műfajták/műtípusok online felhasználása
• Zeneművek
• Filmek
• Fotóművészeti alkotások
• Irodalmi művek
• A művek feletti kontroll biztosítása és a DRM alkalmazása
• Alternatív modell az online felhasználások engedélyezésére – a Creative Commons
• A linkek használata
• A fájlcsere szerzői joga

7. A szerzői jogi jogérvényesítés

• A jogsértés fogalma, jelentősége
• Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)
• A jogérvényesítés jogi eszközei
• Polgári jogi igények
• A személyhez fűződő jogok érvényesítése
• A vagyoni jogok érvényesítése
• Büntetőjogi eszközök
• Bitorlás
• Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
• A Szerzői Jogi Szakértő Testületet szakvéleménye – avagy a bizonyítás egyik eszköze
• A jogérvényesítés további lehetőségei
• Az értesítési és eltávolítási eljárás
• A jogsértő írásbeli megkeresése (felszólító levél írása)