Pillanatképek

Közgyűlés - Pápa, 2013. - városnézés

Közgyűlés - Szarvas, 2016. - 2. nap - Kirándulás Szarvason - 2016. június 28.

Szakmai nap 2019. 10. 02.

2015. november 4.: Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer és minőségbiztosítás a gyakorlatban - Szakfelügyelet

Közgyűlés - Szarvas, 2016. - 3. nap - Fakultatív programok - 2016. június 29.

Közgyűlés - Sárospatak, 2015. - 2. nap - sárospataki református intézmények megtekintése - 2015. június 30.

Közgyűlés - Csurgó, 2005. - 1. nap

Szomszédolás az Evangélikus Országos Gyűjteményben

Szomszédolás a Piarista Központi Könyvtárban - 2014

Sapientia Könyvtára elnyerte a Minősített Könyvtár címet

Jelenlegi hely

Szakfelügyelet

EGYHÁZI KÖNYVTÁRAK SZAKFELÜGYELETE - 2006 - 2012

Megjelent: Egyházi Könyvtárak Szakfelügyelete 2006 - 2012 / Ásványi Ilona. - in: EKE Hírlevél 10. évfolyam 2013/1. p. 4 - 6.

 

A egyházi könyvtárak szakfelügyeleti vizsgálata 2006-ban kezdődött el, évente átlagosan 5 könyvtár vizsgálatával. 2012-ben a hét éve tartó munka végére érkeztünk.

 

Amikor 2006-ban megterveztük ebben a könyvtártípusban a munkát - mely program az egyházi oktatási intézmények könyvtáraira nem terjedt ki - és számba vettük a vizsgálandó könyvtárakat, azt az eredményt kaptuk, hogy Magyarországon az egyházi oktatási intézmények könyvtárain kívül kb. 40 egyházi-felekezeti könyvtár található. A kb. 40 könyvtár közül 36 intézményről biztosan tudható volt, hogy könyvtárként működik, 4 státusza bizonytalannak tűnt. (A körülbelüli adat abból adódott, hogy voltak olyan felekezetek, amelyeknek volt ugyan könyvtára, de mint működő intézményt nem tartotta számon az egyházi-könyvtári és általában a könyvtári-szakmai köztudat. A hozzávetőleges szám meghatározásához 2006-ban a „2001-2002 Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek” - Bp.: NKÖM Egyházi Kapcsolatok Titkársága, 2002 kiadvány állt rendelkezésünkre. Ez a névjegyzék az egyes egyházak-felekezetek saját bevallása alapján készült. A névjegyzék azóta megjelent újabb kiadásának címe: „2007 Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek” - Bp.: OKM, 2007. )

 

A munka során kiderült, hogy vizsgálandó könyvtárak száma a valóságban 44. Ezek közül 2006 és 2012 között 35 könyvárban tudtuk érdemben lefolytatni a vizsgálatot, 9 könyvtárban nem. Ez utóbbiak közül két könyvtárban a fenntartó nem engedélyezte a vizsgálatot: Esztergom - Bibliotheca és Esztergom - Simor könyvtár. Egy szerzetesi könyvtár elzárkózott a vizsgálattól azzal az indoklással, hogy a rend szigorú klauzúrás rend, könyvtára sem látogatható (magyarszéki karmelita nővérek). Három szerzetesi könyvtár megszűnt, ill. beolvadt egy-egy másik könyvtárba (a jezsuiták könyvtára Szegeden a Gál Ferenc Főiskola könyvtárába, az esztergomi ferences könyvtár műemlékkönyvtára a budapesti Ferences Könyvtárba, a Szent Márton kölcsönkönyvtár Szombathelyen a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárba), egy könyvtárban a könyvtár állapota, könyvraktár jellege miatt (Pécs, Egyházmegyei Könyvtár) nem volt értelme a vizsgálatnak. Egy könyvtár szünetelteti a működését (kunszentmártoni karmelita könyvtár), és egy könyvtár nem tekinthető könyvtárnak, de még könyvtári szolgáltatóhelynek sem (az attyapusztai karmelita gyűjtemény - inkább duplumtár.)

 

A kísérleti évben - 2006-ban - és utána 2007-ben is arra törekedtünk, hogy a különböző „egyházi könyvtári” típusok közül lehetőleg mindegyik csoportból legyen egy könyvtár, ahol vizsgálódunk. 2008-ban inkább „földrajzi szempontok” szerint haladtunk előre, a Győr-Moson-Sopron megyei egyházi könyvtárakban jártunk. 2009-ben „területi és a csoportos” szempontokat is figyelembe vettünk. 2010-ben úgy válogattunk a még vizsgálandó könyvtárak között, hogy a több könyvtárat fenntartó ferences rend könyvtáraiban elvégezzük a vizsgálatot, ám más csoportból is lássunk könyvtárakat. Így 7 könyvtárat vizsgáltunk: 1 nagy református egyházkerületi könyvtárat (Sárospatak), 5 szerzetesi könyvtárat: a ferences rend által fenntartott könyvtárakat (Budapest, Gyöngyös, Esztergom, Szécsény) és az ún. Pálos Könyvtárat, valamint egy, az egyéb csoportba sorolható katolikus könyvtárat (Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Könyvtára).  2011-ben 4 egyházmegyei és 1 református gyülekezeti könyvtárat vizsgáltunk.2012-ben - a munka végéhez érve - a még elmaradt könyvtárakat látogattuk meg. 4 szerzetesi (karmelita) és 1 evangélikus gyülekezeti könyvtárat (Miskolcon).

 

2012-ben 6 könyvtárban terveztünk vizsgálatot - a Magyarországi Karmelita Rendtartomány 5 könyvtárában (P. Szeghy Ernő Karmelita Könyvtár Budapest, P. Szeghy Ernő Karmelita Könyvtár Győri Rendház Könyvtára, P. Szeghy Ernő Karmelita Könyvtár Keszthelyi Rendház Könyvtára, P. Szeghy Ernő Karmelita Könyvtár Kunszentmártoni Rendház Könyvtára, P. Szeghy Ernő Karmelita Könyvtár Attyapusztai Rendház Könyvtára) és az Árvay Teöreök Sándor Evangélikus Könyvtárban, Miskolcon. A vizsgálat során kiderült, hogy a kunszentmártoni rendház könyvtára nem működik, tehát az alapvizsgálati kérdőíven jelöltük, hogy szünetel a nyitva tartás, az attyapusztai remeteség könyvtára pedig inkább egy hagyatékokból esetlegesen összeállt duplumtár, melyből - bár ennek is kicsi a valószínűsége - esetleg a lelkigyakorlatra, egyéb ifjúsági programra összegyűlt alkalmi közösségtagjai választhatnak maguknak - ott tartózkodásuk idejére - olvasnivalót.

 

Az egyházi könyvtárakban dolgozó munkatársak közül hat könyvtárosnak van szakértői engedélye, közülük magam kaptam évente megújított felkérést-megbízást a vezető szakfelügyelői munkára. Segítőim a hét éves munka során Kövécs Ildikó (Gál Ferenc Főiskola Könyvtára, Szeged) és Baranya Péter (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtára) voltak. Ők is évente megújított megbízatás alapján végezték munkájukat.

 

A kijelölt könyvtárakban alapvizsgálatot ÉS minőségi vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat során a Könyvtári Intézet honlapján elérhető, aktuális, a más könyvtártípusokban használt kérdőívekkel lényegében megegyező kérdőíveket használtunk.

 

A vizsgálatok során szerzett tapasztalatainkat a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című folyóiratban fogjuk közzétenni. Itt most csak röviden jegyezzük meg, hogy a kétféle vizsgálatot összehasonlítva: az alapvizsgálat és minőségi vizsgálat között a különbség az, hogy amíg az alapvizsgálat - jellegéből adódóan egy intézmény, a működés, szolgáltatás, sajátosság stb. meglétét vagy hiányát vizsgálja, addig a minőségi vizsgálat ennek milyenségét is, mégpedig pontokkal számszerűsítve, mely eredmény árnyalt, így valóságosabb értékelésre nem alkalmas. Az egyházi könyvtárak egy részében azonban a minőségi kérdőív kitöltése egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen feladatnak tűnt. Ám ahol lehetett, mégis megkíséreltük elvégezni ezt a vizsgálatot is szintén azért, hogy könyvtáraink összehasonlíthatók legyenek más könyvtárakkal.

Az egyházi könyvtárakban 2006-ban elindult szakfelügyeleti vizsgálatok „a könyvtárra” mint intézményre vonatkozó jellemzőket vizsgálják, aközfeladatiság, a közművelődés, a közgyűjteményi jelleg szempontjából. Az említett jellemzők a különböző könyvtárcsoportoknál különböző módon valósulnak meg. A sajátosságok a gyűjteményi jellemzőkben, a szolgáltatásokban, a nyitva tartási adatokban, az olvasóforgalommal kapcsolatos mutatókban, a személyi feltételekben, számítástechnikai fejlettségben stb. mutatkoznak.

 

A szakfelügyeleti munkában változatlanul lényeges szempontnak véljük, hogy az egyházi könyvtárak vizsgálatakor kapott eredmények összehasonlíthatók legyenek más könyvtártípusok mutatóival.

 

A szakfelügyeleti vizsgálat a közművelődési könyvtárakban végzett rend szerint, kérdőívek segítségével, beszélgetés alapján és a könyvtár működésének megfigyelésével történt. A szakfelügyelők - ahol erre lehetőség volt - a vizsgálat előtt áttanulmányozták a könyvtár működésével kapcsolatos dokumentumokat.

 

A vizsgálatot végző szakfelügyelők találkoztak a fenntartó képviselőjével.

 

A vizsgálat után a vezető szakfelügyelő összesítette a kérdőíveket és megírta a jelentést. A kitöltött kérdőíveket, a szakfelügyelők jelentését, a vezető szakfelügyelő összegzését a vezető szakfelügyelő küldte meg a fenntartónak és a könyvtárosnak véleményezésre és a véleményekkel kiegészített anyagot juttatta el a minisztériumnak.

 

Összességében és röviden azt állapíthatjuk meg, hogy az egyházi könyvtárak gyűjteményeinek zöme régi könyv, a teremkönyvtárral is rendelkező intézmények múzeum jellegűek, a könyvtárhasználók száma alacsony, az „olvasótermi férőhelyek” száma legfeljebb egy-kettő és nem ritka, hogy egyetlen főállású könyvtáros és néhány segítő végzi a könyvtárosi munkát. Az intézményeket - igazán kevés kivételtől eltekintve - mégis bátran nevezhetjük könyvtárnak - szakkönyvtárnak (és nem múzeumnak), mert ha kisebb számadatokkal, mutatókkal is, de megfelel annak az intézménynek, melyet könyvtárnak nevezünk. A számszerűen kevés könyvtárhasználót - kutatót - a könyvtárosok általában felkészülten, elkötelezetten, az olvasói igényeknek megfelelően szolgálják ki.

 

Minden érintett Kollégának köszönjük az együttműködést, hogy segítették munkánkat.

 

Ásványi Ilona

vezető szakfelügyelő

A korábbi szakfelügyeleti jelentések a csatolmányok közül letölthető: