Pillanatképek

Közgyűlés - Csurgó, 2005. - 3. nap

Közgyűlés - Szombathely, 2007. kirándulás

Közgyűlés - Pécs, 2011. - Kuklay Antal előadása

2018. június 25. - Nyíregyháza közgyűlés 1. nap kirándulás

2018.02.22.: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára

Közgyűlés - Pécs, 2011.

Közgyűlés - Sárospatak, 2015. - 2. nap - Sárospatak nevezetességei - 2015. június 30.

Szomszédolás az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtárában

Szomszédolás az Evangélikus Országos Gyűjteményben

2017. június 28. - Debrecen Közgyűlés 1. nap

Jelenlegi hely

Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója VIII.

Magyar Könyvtárosok Világtalálkozója VIII.
2018. november 6-7.
Országgyűlési Könyvtár, Országos Széchényi Könyvtár

 

2018. november 6-7-én immár nyolcadik alkalommal szervezte meg az OGYK, az OSZK és a KI a Magyar Könyvtárosok Világtalálkozóját Európai kultúra – nemzeti örökség címmel.
A rendezvényről a program önálló honlapjáról tájékozódhatunk: Világtalálkozó
A találkozó első napján az Országgyűlési Könyvtárban Bellavics István úr, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgató köszöntőjét követően átadta Horváth Józsefnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkárának, az Országgyűlés elnöke által alapított Nagy Miklós díjat. A Kövér László házelnök által létrehozott díjat első alkalommal osztották ki, annak a személynek, aki tevékenységével kiemelkedően segítette az Országgyűlési Könyvtár munkáját. Hiller István az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kijelentette, hogy a 150 éves Országgyűlési Könyvtár több mint egy gyűjtemény, a könyvtár nemzetünk legféltettebb kincse. Az alelnök úr könyvtáros gyökereit sem megtagadó köszöntőjét követően átadta Halász Albertnek a Lendvai Városi Könyvtár igazgatójának Kövér László házelnök úr könyvadományát. Az EMMI kultúráért felelős államtitkár képviseletében Fülöp Péter úr mondott köszöntőt, melyben felvázolta, hogy az egyik legrégibb hivatás, a könyvtárosság, a 21. századra hogyan kapcsolódott össze a legdinamikusabban fejlődő szakterülettel, az informatikával. Hangsúlyozta, hogy a rendezett tudás hiteles helyei a könyvtárak, melyek világméretű együttműködésben teljesítik hivatásukat.
Az Európai kultúra – nemzeti örökség címet viselő szakmai program első részében négy előadást hallgathattak meg a résztvevők. Redl Károly az OGYK igazgatóhelyettese a másfél évszázada, 1868-ban alapított Országgyűlési Könyvtár történetét vázolta fel. Monok István az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója Európai kultúra nemzeti örökség címmel tartott előadásában Gabriel Naudét (1600– 1653) szavai alapján emlékeztetett rá, hogy a könyvtáros a „rózsa nevével” foglalkozik, és nem a „rózsával”, viszont figyelmeztetett arra, hogy a rózsa nevének a megállapítása sokszor a rózsa megismerésével lehetséges csak. A könyvtárak, pedig egy nemzet emlékezetének őrzői, hiszen – mint arra sajnálatos történelmi példák is utalnak – egy nép föld színéről történő eltörlése mindig együtt járt a szellemi örökségének őrzője, a könyvtárak megsemmisítésével is. A professzor úr előadásában hangsúlyozta, hogy nem létezik alkotó tudás széleskörű tájékozottság nélkül. Ennek a tájékozottságnak letéteményesei pedig a könyvtárak, melyeknek szerepe különösen fontos ma, amikor az internet sok esetben a félműveltség terjesztője, és nem igen lehet rá klasszikus értelemben vett műveltségeszményt alapozni. Nagy Zsuzsanna a Corvinus Egyetem Könyvtárának főigazgatója, az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának elnöke a Tudomány, tudás és közösség a digitális korban című előadásában a felsőoktatási könyvtárak középtávú fejlesztési irányairól beszélt egy felmérés tapasztalatai alapján. Tüske László az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Mundus Hungaricus – Kulturális örökség és tudásátadás a modern magyar könyvtári világban című előadásában az értelmiségi típusokat és a jellemzőiket mutatta be. Figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a mai technokrata világban erős verseny van az erőforrások birtoklása terén, valamint nagy veszélyeket rejt magába az, az informatikusokat jellemző szemlélet, hogy a 60-70 %-os teljesítmény esetükben már jónak elfogadott. Ez olyan félmegoldásokat eredményezhet, ami a nagy egészben gondolkodó főleg humán kutató számára nem elégséges.
A délután program az ebédszünet után folytatódott, Az örökség ápolása címmel. Az első előadó Barátné Hajdu Ágnes, az MKE elnöke volt, aki A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) szerepe, lehetősége a kulturális örökség ápolásában címmel mutatta be, hogy a kulturális örökség az emberiség szervező elvévé vált, és az Egyesület életében is állandó jelleggel jelen van az átörökített tudásanyag és kulturális örökség. A kulturális örökség védelme szerepel az alapszabályban, ahogy az IFLA által közzétett 2016-2021 közötti stratégiának is fontos eleme. Az Egyesület célkitűzése, hogy felkészült könyvtárosok eredményesen végezzék munkájukat, mindezt támogatják a szakmai napok, rendezvények, továbbképzések. A felkészült könyvtárosok erős könyvtárakat tudnak működtetni. K. Lengyel Zsolt a regensburgi Magyar Intézet örökségápoló tevékenységét mutatta be előadásában. Megismertette a hallgatóságot a Németországban élő magyarság életében jelen lévő kultúra fontosságával. A hungarikum, számukra nemcsak forrás, hanem olyan tényező, amelyet olvasni kell, valamint elemezni, és közzé kell tenni. Az Intézet által folyamatosan gyarapított állomány, amely jelentős hagyatékokkal gazdagodott, és egy idén januárban megkötött megállapodás keretében a Regensburgi Egyetemi Könyvtár „Magyar Könyvtára” lett. Az előadó megköszönte az OSZK-való együttműködést, és hangsúlyozta a Mikes program fontosságát. Ezután Szegedi Éva a mutatta be a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár örökségápoló tevékenységéről beszélt a kezdetektől, az 1872-ban alapított Erdélyi Múzeum Egyesület megalakulásától - amely szervezet az egyetem rendelkezésére bocsátotta gyűjteményeit -, egészen napjainkig, majd más nagyobb erdélyi gyűjteményekre kitekintve (Nagyenyed, Gyulafehérvár, Nagyszeben) vázolta fel a kultúra megóvásának fontosságát. Varga Éva A kulturális örökség megőrzése, ápolása a kárpátaljai könyvtárakban című előadásából a résztvevők először kultúrtörténeti áttekintést kaphattak, majd a jelentős és értékes régi anyagot őrző gyűjteményeket – a munkácsi Szent Miklós Kolostor Könyvtára, a Beregszászi Főiskola Könyvtára – ismerhették meg. Az előadó elmondta, hogy a térségben a helytörténeti kiadványok ápolják és őrzik a kulturális örökséget.
Roncz Melinda “Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék” – Kulturális örökségünk digitalizálása Szlovákiában című előadásában hét honlapot mutatott be, melyek digitális anyagokat szolgáltatnak. Három szlovák és négy magyar tartalmú gyűjteményt ismertetett részletesen. Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség jelenlegi elnöke lendületes előadásában vázolta az IKSZ szerepét és lehetőségét a kulturális örökség ápolásában. A szervezet megalakulásától vezette végig a hallgatóságot a kitűzött célok és az elért eredmények összegzésével. Elmondta, hogy mindig kiemelkedő cél volt a könyvtárak társadalmi szerepvállalása és a kultúra szétsugárzása és eljuttatása mindenhova. Mindezeket alátámasztják a hagyománnyá vált, évről évre megrendezésre kerülő rendezvények – Internet Fiesta, Országos Könyvtári Napok. Mind azt a célt szolgálják, hogy a programok szolgáltatássá váljanak. Jó példája ennek a baba-mama klub, a Könyvtármozi. „Jó szakma a könyvtáros, csak jól kell csinálni” – állította és valójában erre hallhattunk jó példákat, jó gyakorlatokat a két nap folyamán.
Egy rövid szünet után a résztvevők az Országházat, az Országgyűlési Könyvtárat vagy az Országgyűlési Múzeumot tekinthették meg.
A találkozó második napján, november 7-én az Országos Széchényi Könyvtárban a két levezető elnök, Tüske László és Markója Szilárd köszöntőjével kezdődött a nap.
Utána a Nemzetközi és hazai digitális megoldások és fejlesztések című részben elsőként Darányi Sándor beszélt a könyvtári informatika és a világháló trendjeiről. Érdekes, elemző és jövőbe tekintő előadásában a könyvtári informatikáról, mint a szakinformatikák egyikéről beszélt, melyek között sok az azonosság, átfedés. Felvetése szerint a könyvtári informatikával kapcsolatban a következő trendek figyelhetők meg napjainkban: A világháló is egy könyvtár, mégpedig rendezetlen könyvtár, melynek használatában dokumentumtípusoktól, nyelvtől, szakterülettől független tartalombányászatra van szükség. Ennek módszertana átfedésben van a tudománymetriával és a logikával. A tartalomipar mellett a tudományos kiadás új formái is megjelennek pl. az OJS - Open Journal Systems, folyóiratmenedzsment-rendszer. A világháló a felhőszolgáltatások által részben közmű, részben magánállományokat tartalmaz. A fenti fejlődési irányok konvergálnak egymással. A könyvtárosszakma nagy kihívása, hogy mindezekből szolgáltatásokat szervezzen. Ma már a számítástechnika helyett megoldástudományról beszélhetünk. Az ismeretátadás - fejlődő módszerei és szabványai szerint - egyszerre ismerettár és érvelési rendszer. Az új modellezési rendszerek: indexelés, osztályozás, keresés, láttatás. A modelleket értékelhetjük a fizika alapján: mező jellegű modellek, a kémia alapján: termodinamikai alapok, a biológia alapján: digitális tartósítás, reprodukció. Ami az emberi-könyvtárosi tényezőt illeti: az információdömping miatt a jövőben egyre nagyobb teret kap és elkerülhetetlen lesz a gépi rendszerezés. Második előadóként Bodnár Róbert mutatta be a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár digitális projektjét, a Transsilvanica Digitalist - LINK, majd rövid körképet adott az erdélyi könyvtárakban folyó digitalizálásról.  Ezután Markója Szilárd és Kenyeres István impozáns bemutatója következett a Hungaricanáról. Az első előadó a Budai Vár szókapcsolatra rákeresve a legkülönbözőbb dokumentumtípusokban fellelt információkat mutatta be látványos módon, a második az adatbázis lehetséges fejlesztéséről és fejlődéséről beszélt. Végül Káldos János ismertette az Országos Könyvtári Rendszer és Országos Könyvtári Platform projekt pillanatnyi állását.  
A frissítő szünet utáni Könyvtári szolgáltatások blokkban elsőként Kelemen László szólt az alsóőri (Ausztria) UMIZ - Ungarisches Medien- und Informationszentrum - Magyar Média- és Információs Központ - szolgáltatásairól. A központ magyar nyelvű honlapja ITT érhető el. Utána Hicsik Dóra Gondolatok a könyvtárban címmel mutatta be különböző kultúrák és nyelvek kereszteződésében működő szabadkai Városi Könyvtárat LINK és a „háromnyelvű” – magyar, horvát, szerb – intézmény szolgáltatásait. Majd Rabbi Zsolt a horvátországi Pélmonostori Városi Könyvtár– mint egyetlen magyar könyvtárat a régióban – munkáját ismertette. Szívszorongató volt hallani, hogy a „jugoszláv háború” után ez az egyetlen magyar könyvtár maradt meg a régióban, ez lett a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára LINK. Következő előadóként Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenységéről tartott nagyívű előadást Nagyvárosi könyvtárellátási modell címmel. Utána Ásványi Ilona vázolta az egyházi könyvtári digitális szolgáltatási modellt. Az előadó köszöni az egyházi könyvtáros kollégáknak az előadás elkészítésében nyújtott segítséget. A szerkesztett változat a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2018. novemberi számában olvasható. Végül Molnár Sándor ismertette a SZTE Klebelsberg Könyvtár által üzemeltetett Contenta repozitóriumok újdonságait. LINK
A Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozóját Tüske László az OSZK, és Markója Szilárd az OGYK könyvtár főigazgatói zárták be.
Délután az érdeklődők váltakozó csoportokban lelkes informatikusokkal megtekinthették az OSZK most készülő digitális laborját és a néhány napja nyílt Corvina kiállítást Zsupán Edina avatott vezetésével. A digitális laborban fantasztikus speciális szkennereket láthattunk, ahol előre láthatóan cca. 70 fő végzik majd a digitalizálást, évi 6-10 millió oldal-kép szkennelését tervezik.  A 2018. november 6. és 2019. február 9. között látogatható A Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállításon, a már ismert kincseket a corvina-kutatás legújabb eredményei alapján, új megközelítésben is láthatják az érdeklődők. LINK
A Világtalálkozó alkalmából kamarakiállítás nyílt a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban, Könyv – Olvasmány – Gyűjtemény címmel. A kiállítást Borvölgyi Györgyi készítette. Az Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény muzeális köteteiből válogatva, érdekes, és kevésbé ismert köteteket tekinthetünk meg. A kiállítás ez év december 22-éig, a könyvtár nyitvatartási idejében látogatható.

Ásványi Ilona
Kövécs Ildikó
Kührner Éva

 

CsatolmányMéret
Fájl Ásványi Ilona bemutató11.97 MB